Nokia N90

Page 126
background image
Eszközök
126
Copyright © 2005 Nokia. All rights reserved. 
SIM-szolg. visszaig.
 (
) – A telefont beállíthatjuk 
úgy, hogy értesítéseket jelenítsen meg akkor, amikor 
a SIM-kártya szolgáltatásait használjuk.
Szómagyarázat: PIN-kódok és biztonsági kódok
Ha bármelyik kódot elfelejtjük, lépjünk kapcsolatba 
a szolgáltatóval.
PIN-kód (személyes azonosítószám) – ez a kód védi a 
SIM-kártyát a jogosulatlan használat ellen. A PIN-kódot 
(4–8 számjegy) általában a SIM-kártyával kapjuk. Ha 
háromszor egymás után hibásan írjuk be a PIN-kódot, 
a készülék letiltja azt, és a SIM-kártyát csak a tiltás 
feloldása után használhatjuk újra. Lásd a PUK-kód 
ismertetését ebben a részben.
UPIN-kód – ezt a kódot az USIM-kártyához kaphatjuk. 
Az USIM-kártya a SIM-kártyák egy továbbfejlesztett 
típusa, amely UMTS rendszerû mobiltelefonokhoz 
használható. Az UPIN-kód az USIM-kártyát védi a 
jogosulatlan használat ellen.
PIN2-kód – ezt a kódot (4–8 számjegy) egyes 
SIM-kártyákkal kapjuk, és ez a telefon bizonyos 
funkcióinak eléréséhez szükséges.
Biztonsági kód (lezárókódként is ismert) – ez a kód 
(5 számjegy) a telefon lezárására használható, 
megakadályozandó annak jogosulatlan használatát. 
A biztonsági kód gyári beállítása: 12345. A telefon 
jogosulatlan használatának megakadályozása érdekében 
változtassuk meg a biztonsági kódot. Az új kódot tartsuk 
titokban és a telefontól távol, biztonságos helyen.
PUK-kód és PUK2-kód (személyes feloldókulcs) – 
ezek a kódok (8 számjegy) a blokkolt PIN-kód, illetve 
értelemszerûen a blokkolt PIN2-kód módosításához 
szükségesek. Ha a kódokat nem kaptuk meg a 
SIM-kártyával együtt, forduljunk a SIM-kártyát 
kibocsátó szolgáltatóhoz.
UPUK-kód – ez a kód (8 számjegy) a blokkolt UPIN-kód 
módosításához szükséges. Ha a kódot nem kaptuk meg 
az USIM-kártyával együtt, forduljunk a USIM-kártyát 
kibocsátó szolgáltatóhoz.
Tanúsítványkezelés
A digitális tanúsítványok nem a biztonságot garantálják, 
hanem a szoftverek eredetének igazolására szolgálnak.
 Szómagyarázat: A digitális tanúsítványok az XHTML- 
és WML-oldalak, valamint a telepített szoftverek 
eredetének igazolására használhatók. Mindemellett 
csak akkor megbízhatók, ha a tanúsítvány eredete 
hiteles. 
A tanúsítványkezelés alapnézetében megnézhetjük a 
hitelesítésszolgáltatók telefonra mentett tanúsítványainak 
listáját. Ha rendelkezésre áll, a 
 gomb megnyomásával 
a személyes tanúsítványok listáját jeleníthetjük meg.
Oldal 1 Oldal 2 Oldal 3 Oldal 4 Oldal 5 Oldal 6 Oldal 7 Oldal 8 Oldal 9 Oldal 10 Oldal 11 Oldal 12 Oldal 13 Oldal 14 Oldal 15 Oldal 16 Oldal 17 Oldal 18 Oldal 19 Oldal 20 Oldal 21 Oldal 22 Oldal 23 Oldal 24 Oldal 25 Oldal 26 Oldal 27 Oldal 28 Oldal 29 Oldal 30 Oldal 31 Oldal 32 Oldal 33 Oldal 34 Oldal 35 Oldal 36 Oldal 37 Oldal 38 Oldal 39 Oldal 40 Oldal 41 Oldal 42 Oldal 43 Oldal 44 Oldal 45 Oldal 46 Oldal 47 Oldal 48 Oldal 49 Oldal 50 Oldal 51 Oldal 52 Oldal 53 Oldal 54 Oldal 55 Oldal 56 Oldal 57 Oldal 58 Oldal 59 Oldal 60 Oldal 61 Oldal 62 Oldal 63 Oldal 64 Oldal 65 Oldal 66 Oldal 67 Oldal 68 Oldal 69 Oldal 70 Oldal 71 Oldal 72 Oldal 73 Oldal 74 Oldal 75 Oldal 76 Oldal 77 Oldal 78 Oldal 79 Oldal 80 Oldal 81 Oldal 82 Oldal 83 Oldal 84 Oldal 85 Oldal 86 Oldal 87 Oldal 88 Oldal 89 Oldal 90 Oldal 91 Oldal 92 Oldal 93 Oldal 94 Oldal 95 Oldal 96 Oldal 97 Oldal 98 Oldal 99 Oldal 100 Oldal 101 Oldal 102 Oldal 103 Oldal 104 Oldal 105 Oldal 106 Oldal 107 Oldal 108 Oldal 109 Oldal 110 Oldal 111 Oldal 112 Oldal 113 Oldal 114 Oldal 115 Oldal 116 Oldal 117 Oldal 118 Oldal 119 Oldal 120 Oldal 121 Oldal 122 Oldal 123 Oldal 124 Oldal 125 Oldal 126 Oldal 127 Oldal 128 Oldal 129 Oldal 130 Oldal 131 Oldal 132 Oldal 133 Oldal 134 Oldal 135 Oldal 136 Oldal 137 Oldal 138 Oldal 139 Oldal 140 Oldal 141 Oldal 142 Oldal 143 Oldal 144 Oldal 145 Oldal 146 Oldal 147 Oldal 148 Oldal 149 Oldal 150 Oldal 151